borjúborda

Sütöttem borjúbordát, kicsit túlspilázva, de még tanulnom kell, hogy letisztázzam.

80 deka, 4 borda borjút vettem, 4 bordányi szeletben. A bordákat borsoztam picit, mást nem.

Krumplit héjában sütőbe raktam (alsó-felső 200).  Gondolkoztam milyen mártás legyen és szerettem volna gombát csinálni, hátha a fiam eszik belőle egy kicsit betegsége ellenére. Ezért egy doboz konzervgombát használtam. A gombát pici vajon és minimális borssal megpirítottam egy teflonserpenyőben, félreraktam.

A mártáshoz vajat (úgy fél csomagnyi sózatlan) felöntöttem 2-2,5 deci fehérborral, majd hagytam felére sűrűsödni. Ettől persze savanyú is lesz, ennek utána kell még járnom. Mindenesetre egy 2 decis főzőtejszínnel öntöttem fel, sóztam, borsoztam és a későbbi pecsenyeléből öntöttem még bele. A savanyúságot kompenzálandó raktam bele egy barna kockacukrot, de ennél szofisztikáltabb megoldást fogom még keresni.

Amikor a szósz kész volt, belekevertem a gombát, így készült a gombás mártás.

Magát a húst úgy jó 1,5-2 percig sütöttem oldalanként kevés olajon serpenyőben. ekkor már a bordacsont színe három sávos lesz, alul felül átsül és középen kb. az alsó és felső résszel azonosnak látszik a nem átsült szín. A serpenyőből picit kivettem a bordákat pihentetni és kiöntöttem a pecsenyelevet, majd visszaraktam a bordákat 5 perc után, raktam rájuk egy-egy kis adag bacont és be a sütőbe.  Amikor kivettem a sütőből kb. 7 perc múlva, minden bordaszeletre raktam 1-2 kávéskanálnyi parmezánt.

Ezután tálaltam, parmezános borda, gombás szósz, héjában sült krumpli.

This entry was posted on August 20, 2008 at 12:00 am and is filed under Uncategorized (Tags: ). You can follow any responses to this entry through the RSS 2.0 feed. You can leave a response, or trackback from your own site.

Leave a Reply

You must be logged in to post a comment.